Országgyűlési képviselőválasztás 2002.

A megadott határidőkig a jelölő szervezetek döntöttek az országgyűlési képviselőválasztáson indított jelöltjeikről, valamint a területi listákról. A hivatalos tájékoztatás szerint a Veszprém megyei 2. számú egyéni választókerületben (Balatonfüred) a következő jelöltekre lehet szavazni:

• Dr. Bóka István (Fidesz-MDF)

• Kenéz Mihály (SZDSZ)

• Nagy Jenő (MSZP)

• Dr. Somogyi Ferenc (MIÉP)

• Szélesi Imre (Munkáspárt)

• Dr. Varjú Lajos (Centrum).

Területi listát állítottak:

Centrum Párt, Fidesz-MDF, FKGP, Kisgazdapárt, MIÉP, MSZP, Munkáspárt, SZDSZ, Új Baloldal.

A szavazásra jogosult választópolgár tehát két szavazólapot kap, az egyiken az egyéni képviselőjelölt neve, a másikon a területi listát állító szervezet neve melletti üres négyzetbe kell az X, vagy a + jelet tennie.

Az április 7-i első forduló akkor érvényes, ha a választókerület választópolgárainak több mint fele részt vett a szavazáson. Az egyéni képviselői mandátum sorsa eldőlhet az első fordulóban, amennyiben egy jelölt megkapja az érvényes szavazatok több mint felét.

A második, április 21-i forduló érvényességéhez a választópolgárok egynegyedének részvétele is elégséges, itt már a relatív szavazattöbbség dönt a második fordulóban induló jelöltek között.

Az egyéni választókerületekből 176 képviselő jut be a Parlamentbe, területi listákról pedig 152.

A szavazás mind április 7-én, mind április 21-én reggel 6-tól 19 óráig tart.

A választási bizottság

Alsóörs község önkormányzat képviselő-testülete a választási eljárásról szóló 1997. Évi C. tv. 23 §. (2) bek. Alapján -a HVI vezetőjének javaslatára - a Helyi Választási Bizottság tagjainak

Borbás László
Huszár Kálmánné
Konrád János
Lovász Lászlóné elnökhelyettes
Rauscher Géza elnök
Póczik Tibor

alsóörsi lakosokat megválasztotta.

Vissza az elejére

ALSÓÖRSI FÖLJEGYZÉSEK
Múltőrző jubileumaink

Nagy idők emlékezetének ünnepkörében élünk. A századforduló évei adtak méltó keretet honfoglalásunk ezerszáz éves megülésének, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc másfélszáz éves ünneplésére. Emlékeztünk államalapításunk és a kereszténység felvételének ezredéves jubileumára. Dicső múltbeli emlékeink folytatásaként idén Kossuth Apánkra szentelünk kivételes figyelmet.

Elődeink nagy tetteit, korszakalkotó helytállását, hallhatatlan érdemeit örökítettük meg, s iparkodtunk e fölemelő múlthoz érdemesül hozzáadni a magunk hazafiúi igyekezetét, értékét. Megyénk számtalan községben, városaiban a bensőséges ünneplés volt a jellemző. Szobrok, emlékművek, az ünnep lelkületét sugárzó létesítmények, emlékhelyek, nagy kisugárzású rendezvények, kultúránkat, művészeteinket, a tudományt is mélyen megérintő események hatották át e jubileumi időszakot. Gyarapodásunkra!

Szinte valamennyi településünkön született olyan, a közérzetet kifejező alkotás, amely múlt ezer esztendőnket szimbolizálja. Nálunk, itthon, Alsóörsön és a közvetlen szomszédságunkban is. A Halászbokor korlátozott terjedelmében a fölöttébb nagyszerű tények fölsorolásában csak a legszűkebb tájékra tekinthetünk a szellemi és tárgyi értékek számbavételekor.

A hazahű szolgálat tiszteletre méltó jeleként H. Szabó Lajos, kiváló helytörténész, a Kossuth Szövetség megyei titkára 20-dik kötetét adta ki a közelmúltban: Millenniumi emlékek Veszprém megyében. E hatalmas anyaggyűjtést fölölelő mű jelen írásunk fő forrása, tisztelgésül is a szerző múltfeltáró munkássága előtt.

Összegzésként mondhatjuk, hogy megyénk több évszázados történelméhez méltó volt millenniumi ünnepségsorozatunk. Utódaink büszkén vállalhatják közelmúltunk és a jelen nagy léptékű folyamát. Köztéri alkotásunkat koszorúzták az emlékezetes falunapok, számos kiadvány látott napvilágot, megjelent a megyei közéleti lexikon. Szentendrén a Szabadtéri Múzeumban bemutatkozott a Bakony-Balaton tájék, s ugyancsak őszinte sikert hozott a megyei napok az európai közös örökség jegyében. Ópusztaszeren a megyék országos sereglésén I. András szobrát adományoztuk, avattuk. Millenniumi emlékzászlót kapott valamennyi azt kérő település. Pápán a megyenapon kiadták Veszprém megye 1836. évi királyi címermegújító oklevelének hasonmását, s Udvardi Erzsébet Kossuth-díjas festőművész kötött szalagot megyénk jubileumi zászlajára.

Tavaly Balatonalmádiban május 12-én Rockenbauer Zoltán minisztertől dr. Kerényi László polgármester vette át a jubileumi zászlót dr. Hegedűs Tamás jegyző és Schildmayer Ferencné zászlóanya jelenlétében. Július 7-én Lovason az emlékparkban dr. Hende Csaba adta át a zászlót Kemenes Dénes polgármesternek, Tóth Gáborné jegyzőnek és Hornung Józsefné zászlóanyának. Felsőörsre július 21-én Manninger Jenő politikai államtitkár hozta a zászlót, s adta át Kenézné Berei Györgyi polgármesterasszonynak és Kaszás Zoltánné zászlóanyának. Nálunk, Alsóörsön a strandsétányon dr. Bóka István polgármester, Lehner Mária jegyző augusztus 20-án vette át Boros Imre minisztertől. Szalagot Lovász Lászlóné kötött. Csopak ugyancsak augusztus 20-án tartotta zászlóátvevő ünnepségét a római katolikus templomban. Dr. Szabadi Béla politikai államtitkártól dr. Balogh Emil polgármester és dr. Bölöni Lajos jegyző vette át a zászlót Frick Józsefné zászlóanya társaságában. Október 8-án tartotta Paloznak az ünnepséget a Millenniumi Parkban, ahol is dr. Ligetvári Ferenc miniszter nyújtotta át az ereklyét Czeglédy Ákos polgármesternek, Tóth Gáborné jegyzőasszonynak. A szalagot Jutasi Lászlóné kötötte föl.

Fontos mozzanat volt az emlékhelyek, a művészeti alkotások, szobrok és más nagy értékű monumentumok avatása, átadása, fölszentelése.

Balatonalmádiban augusztus 19-én a Szent Jobb ereklye fragmentumát helyezték el ünnepi szentmisén - illő tisztelettel és emlékezéssel néhai dr. Pintér Sándor egykori almádi plébános érték-, és ereklyementő missziója iránt. Másnap a Széchenyi sétányon Millenniumi kettőskeresztet avattak. Csopakon a rk. templomkertben Nagy András jávorfából faragott Szt. István szobrát avatták dr. Pozsgai Imre méltatásával. Felsőörsön a Hősök kertjében faragott tölgyfa díszoszlopot avatott föl Rásky Mihályné, a megyei honismereti egyesület titkára július 4-én. Az oszlop azóta is a mindennapok szép látványa a faluban! Július 22-én pedig az emlékparkban egy rakott vöröskő, kovácsoltvas pajzsos emlékkutat adtak át id. Horváth Géza és id. Csóka Péter alkotásaként. Lovason július 7-én dr. Horváth Balázs országgyűlési képviselő avatta föl a lovasparkban Nagy András fafaragó népi iparművész látványos megjelenésű emlékoszlopát. Paloznak szeptember 24.én rendezte szoboravató ünnepségét. Nagy András Szent Lászlót ábrázoló ábrázoló alkotását dr. Habsburg Ottó, a község díszpolgára avatta föl. Június 8-án, fényben fürdő nyári napon érdeklődő sokaság gyűrűjében dr. Pokorni Zoltán miniszter mondott beszédet Ligeti Erika Munkácsy-díjas, Érdemes művész Államalapító szobrának avatásán. A két és fél méter magas mészkőoszlopon kőkeretben a lovasmotívummal komponált király bronzfigurája. A faragott vöröskő talapzat Hebling László kőműves mestert dicséri. Az Eötvös Károly Művelődési Ház emlékparkját díszíti ez az a tetszést és időnként még némi vitát is kiváltó, ám mindenképpen jeles idők emlékét hirdető míves alkotás.

Megújítottuk XIII. századi műemléktemplomunkat, páratlanul díszes fotóalbumot adtunk ki településünkről, s nemrég óta korszerű-szép iskolánknak is örülhetünk!

Természetesen számos értékes kiállítás, kulturális rendezvény színesítette Alsóörsön is a jubileumi emlékezéseket. Nemegyszer a szomszédolás barátságos örömével!

(A.S)

Vissza az elejére

Utazz Te is Velünk!

A szomorú igazságot talán már mindannyian ismerjük, hogy több mint 3 évtizede folyamatosan romlik a hazai lakosság egészségi állapota. 1999-ben a születéskor várható átlagos élettartam férfiak esetében 66,37 év, nőknél 75,24 év volt, messze elmaradt az Európai Unió átlagától (1997-ben: férfiak 74,84 év, nőknél 81,24 év), de alacsonyabb a környező közép-keleteurópai országok idevonatkozó országok idevonatkozó adatainál is.

Az okok hátterében épp úgy jelen van meghatározóan az egészségtelen életmód, a hiányos egészségkultúra és a környezetszennyezés, mint az ország gazdasági fejlettségének hiányossága. Nagyon sokan és sokat dohányoznak, egészségtelenül táplálkoznak, keveset mozognak, mértéktelenül fogyasztanak alkoholt, önpusztító életmódot folytatnak, nem törődnek egészségükkel, nem veszik igénybe a szűrővizsgálatokat, de az egészségügyi ellátás más formáit sem.

El kell érni, hogy a lakosság meghatározó többsége számára az egészség az egyik legfőbb emberi érték legyen, s az egészség megőrzéséért kész is legyen Önmaga is tenni.

Az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi "vonat" elindult. A megyei és a városi ÁNTSZ-nél Szentesiné Gergely Mária segítségét lehet kérni a programmal, illetőleg a szűrővizsgálatokkal kapcsolatban. Örömmel, és bizakodva számolunk be arról, hogy a szűrővizsgálat megindult a megyénkben, közel 70 %-os részvételi aránnyal. Nemsokára Mi is sorra kerülünk! De addig is és azután is nagyon sok a teendőnk!

A következő hónapokban az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program mindig más-más részben egymásra is épülő alprogramjával ismertetjük meg Önöket, és főleg azzal, hogy mit tud Ön tenni a saját egészségéért. Reméljük szeretne aktív résztvevője lenni a programnak, tehát fel szeretne erre a vonatra szállni, aminek a célállomása, álmaink megvalósulása -, hogy egészségesen, testi és szellemi erőnk teljes teljében minél hosszabb, sikeres életet éljünk le szeretteink és barátaink körében.

Balatonfüred ÁNTSZ
dr. Gulyásné dr. Harcos Veronika
városi tiszti főorvos

Vissza az elejére

"Haza a magasban"
(Részletek dr. Bóka István március 15-i ünnepi beszédéből)

Százötvennégy év telt el, mégis, nekünk ez a legfiatalabb ünnepünk. A lendület, a tenni vágyás ünnepe. A térnyerés és a térnyitás, a fokról fokra kiszélesedő, kiteljesedő nemzeti akarat ünnepe. Március 15-e a nemzeti függetlenség és a polgárosodni vágyó magyarság ünnepe. Feltétel és cél összeolvadtak benne. A szabadság feltétele egybefonódott a polgárosodás, a polgári Magyarország megteremtésének céljával. Ahogyan Petőfi megfogalmazta: a köztársaság ("respublika") "a szabadság gyermeke."

Hiszen gondoljanak csak bele: hányszor ünnepelhettünk szabadon, egyenes gerinccel, méltón emlékezve? Hány Széchenyink volt azóta, aki műveivel világosságot teremtett, hány Kossuthunk volt, aki küzdött, ha kellett, és hány Deákunk volt, aki higgadt fejjel kötött megegyeztetést, hogy a haza gyarapodhasson? Hány hazafira emlékezhetünk, akik a független polgári állam eszméje érdekében képesek voltak félretenni korábbi ellentéteiket, mert közös, nagy céljukat minden másnál fontosabbnak tartották?

Bizony, az elmúlt vészterhes században ritka volt az olyan pillanat, amelyben 1848 nemzeti összefogása csillant meg; ritka volt az olyan személyiség, akiben Széchenyire, Kossuthra, vagy Deákra ismerhettünk volna. 1956-ban, bár csak fájón rövid időre, de együtt tudtak megmozdulni a nemzet legjobbjai, hogy lerázzák az ázsiai zsarnok uralmát. Az 1956-os forradalom és szabadságharc eszméinek és céljainak megfogalmazásakor tudatosan fordult vissza a 48-as hagyományokhoz. Később a szocialista változtatgatásokkal elégedetlen fiatalság - az 1970-es évek elején éppen úgy, mint a 80-as évek végén - március 15-e megünneplésének közös tiltakozássá változtatásával fogalmazta meg radikálisan az ország igényeit.

Igen, tisztelt hölgyeim és uraim, ezek a nemzeti összefogás, közös cselekvés ritka pillanatai voltak.

És, kedves barátaim, ilyen ritka pillanat volt a rendszerváltoztatás is, olyan pillanat, amikor kezet tudtunk nyújtani egymásnak, hogy a nemzet felemelkedhessen.

48 pédája a nemzeti összefogás és az érdekek egyeztetésének nagy példája is. Az ifjúság hite és lendülete volt a kovász a nemzet kenyeréhez. Éppen ezért, amelyik ország lemond a fiatalságáról, az a jövőjéről mond le.

Tisztelt Ünneplő Honfitársaim!

Széchenyi és Kossuth vágya, az 1956-os mártírok közös álma, mindannyiunk reménye, a polgári Magyarország ma már valóság: gyarapodó, erős, független, szabad ország.

A kíméletlen 20. Század után nekünk, mindannyiunknak adatott meg a lehetőség és egyben felelősség, hogy újraegyesítsük a megcsonkított Európát. A nemzetek Európáját, ahol a kultúra, a nyelv és a lelkek összekapcsoló rokonsága az egyesítő erő.

Hozzáfogtunk hát és megvalósítottuk a határokon átívelő nemzeti újraegyesítés programját. Megragadtuk a lehetőséget, amelyet az európai korszellem kínál: szövetséget kötöttünk, és közösen megalkottuk a határon túli magyarokról szóló kedvezménytörvényt, hogy magyarnak lenni a Kárpát-medencében többé ne legyen hátrány. Magyarnak lenni ma már méltóság és nagyság. Kedves barátaim, a nemzet ma: az illyési "haza a magasban". Határokon átívelő gondolat és egység. Minden magyar számít, és minden magyar számíthat ránk!

Mert Széchenyi és Kossuth álmában bizony minden magyar benne van, és Magyarországnak mindannyiunkra szüksége van.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Mi egy polgári fejlődésének útjáról többször is eltérített országban élünk, de ma már erről az útról nem lehet a magyarságot eltántorítani.

A rendszerváltozás után visszatértünk saját, történelmileg szerves fejlődésünk útjára.

Magyarország ma a NATO tagjaként szabadon és biztonságban él, erősödik a soron levő feladataihoz, mindenekelőtt a küszöbön álló EU-csatlakozásból adódó tennivalóihoz.

Nyugati típusú demokrácia lettünk, nyugati típusú gondokkal. Ezeket a gondokat legsikeresebben a polgári gondolkodás, a polgári értékek révén tudjuk leküzdeni. Az elmúlt század tanulsága: jövője nem az egyenlősdinek, hanem az igazi jogegyenlőségnek van. Azonban amikor a márciusi ifjak a közteherviselést a tizenkét pontba emelték, akkor a jogok és az esélyek egyenlősége mellett a kötelezettségek egyenlőségét is törvénybe iktatták.

Kedves Barátaim!

Szabadon és együtt ünnepelhetünk ma, szerte a Kárpát-medencében. Március 15-e minden magyar ember nagy, közös, szent ünnepe, az összmagyarság ünnepe. A jövő kihívásainak csak erős, magában bízó, egységes nemzet tud megfelelni. "Nincs oly akadály - mondta Széchenyi -, melyen az emberi állhatatosság ne győzne, ha a munkálók magokért s övéikért fáradoznak."

A Jó Isten segedelmével kívánok mindenkinek - határon innen és túl - boldog és békés ünnepet, erőt és kitartást, megértő társat, derűs családot, jó szomszédot. Hitet az élethez, munkát, amelynek értelme, haszna és gyümölcse van.

Vissza az elejére

Költségvetés 2002.

Az alsóörsi képviselő-testület meghatározta az önkormányzat 2002. Évre szóló költségvetését és megalkotta az ezzel kapcsolatos rendeletet. Ennek megfelelően a bevételi és a kiadási főösszeget 781 millió 770 ezer forintban állapították meg, az általános tartalék 16,979 millió, a céltartalék pedig 63 millió forint.

A bevételek között most is jelentős tétel a helyi adókból származó 114,3 millió forint, valamint az SZJA normatív elosztásából kapott 97,99 millió forint.

A költségvetés kiadási oldala több mint 483 millió forintos felhalmozási célú kiadást tartalmaz. Szociálpolitikai támogatásra 7,8 millió forintot terveztek. Az önkormányzati intézményeknél az általános iskola működési kiadásainak előirányzata 40,5 millió, az óvoda 25 millió forint, ugyanez a sportcsarnokra 4,2 millió, a strandra 13,3 millió, a művelődési házra 5,7 millió, a Törökházra 450 ezer forint.

Községgazdálkodásra (parkfenntartás, utak közvilágítás stb.) ebben az évben 26,5 millió forintot terveztek.

Vissza az elejére

Alsóörsi programok

Sirály Klub

10. Látogatás az Operett Színházba

12. Ki mit tud?

17. Viszontlátogatás a gyulafirátóti klubba

A művelődési házban

2. 18 óra - polgárőr összejövetel

13. 14 óra - kézműves játszóház

25. - megyei katasztrófavédelmi vetélkedő

27. 17 óra az Új Balaton folyóirat bemutatója

Könyvtár

Kedden 12-18 óráig
szombaton 10-18 óráig

Az éves tagdíj 200 Ft. A beiratkozás 16 éves korig és 70 év felett ingyenes. Áprilisban a beiratkozás ingyenes.

Sportprogramok

Alsóörsi SE férfi NBI/B kézilabda

Alsóörsi SE női kézilabda

Vissza az elejére

Kitüntetett polgármester

Az idén Gödöllőn tartották a Magyar polgármesterek IV. világtalálkozóját. A hagyományoknak megfelelően az összejövetel alkalmából különböző díjakat adtak át polgármestereknek. Közöttük volt dr. Bóka István, Alsóörs polgármestere is, aki a Polgármesteri Pecsétgyűrű Díjat vette át, ezzel országgyűlési képviselői tevékenységét és a Balaton Fejlesztési Tanács elnökeként végzett munkáját is elismerték.

Vissza az elejére

Étkezési térítési díjak 2002.

Óvodai étkeztetés napi térítési díj: 190 Ft
Iskolai étkeztetés napközis napi térítési díj: 260 Ft
Iskolai étkeztetés menzás napi térítési díj: 180 Ft
Szociális étkeztetés napi térítési díj: 290 Ft
Alkalmazottak étkeztetése napi térítési díj: 180 Ft
Külső étkezők intézményi dolgozók: 340 Ft
Külső étkezők idényjellegű étkezők: 650 Ft

Vissza az elejére

Állnak a falak

Jó ütemben haladnak a faluközpont épületegyüttesének építési munkái. A szakemberek szerint a többszöri funkciómódosítás ellenére a nyári szezonra elkészül a beruházás.

Mint ahogy a strandi bővítésnél is átadták a bérlőknek a szerkezetkész épületeket, várhatóan a strand nyitására itt is megtörténik a befejezés.

Vissza az elejére

"Szép Ilonka Alsóörsön
Képeslapok a múlt századból

Ebben az évben már másodszor adott helyet Gulyás Elemér, a Bakter Bisztró tulajdonosa, az alsóörsi régi vasútállomás legendás hírű Restijének különtermében a Zórád Ferenc lokálpatrióta által szervezett kamarakiállításnak. Első alkalommal nagybátyja, a kilencven éves Zórád Ernő grafikusművésznek a helyszínhez illő gasztronómiai képeit nagyszámú érdeklődő tekintette meg, mely rendhagyó módon egy órahosszat volt látható.

Most A régi Alsóörs című képes-levelezőlap kiállítására került sor, melyet már a meghívó szerint "Tízóraitól-Uzsonnáig" tekinthették meg az érdeklődők. A 20. század első felében forgalomba került alsóörsi képeslapok kuriózumnak számítanak.

A kiállító több évtizedes kitartó gyűjtőmunkának eredménye 150 különböző képeslap, melyet az ország egész területéről sikerült megszereznie, melyekből 95 került a falakra időrendi sorrendben. Az első 1901-ben készült: "Alsóörs fürdőtelep a Balaton partján". 1905-ben "Üdvözlet Alsó-Eörsről". Az 1909-es lapon "Szép Ilonka Alsóörsön" (villa), "Gyerekek eldorádója", "Lebzselés a 22 ° vízben" című képek láthatók. 1915-ben a "Neszti lak", "Tenisz", "Mihálkovics kert és villák" csalogatják a nyaralóvendégeket. Ugyancsak ebben az évben készült a "Kikötő", "Indul a Miczi", "Andalgás a vízen" képet ábrázoló lap.

Egy-egy különálló lapon felsorakoznak a nyaralásra igénybe vehető villák és panziók: Millenniumi villa, Miklós-villa, Petz-villa, Szép Ilonka-lak, Margit-ház, Petrányi nyaralók, Somogyi Panzió, Telegdy-pansió, Baracskay-Szálloda.

A főhelyen látható a Balatoni Halászati Rt. "Veszprém gőzhajója" című nagyméretű fénykép, mely 1904-ben készült. De szerepel az egyik képeslapon a Vasútállomás felavatása. Ebben a fél évszázadban tucatnyi képeslap készült a hajókikötőről, mólóról, a strandról, a partról, a vitorlásokról, a tájról és látképek a Somlyó tövében elterülő kis faluról. A képsorozatot zárja a turistákat csalogató vöröskőből épített gyönyörű kilátó (és menedékház), ahonnét jó idő esetén négy megyébe lehetett ellátni. Az egyik lapon a "Horthy Miklós toronyőrének pecsétje" olvasható. (A jelenleg Szabadság Kilátónak nevezett épület romokban hever.)

Mindezekből elénk tárult Alsóörs második világháború előtti múltja, melyből már csak a Margit-ház áll (Both Gáborék lakják).

Ez a sokfajta képeslap bizonyítja, hogy az akkori polgárok, vállalkozók milyen nagy súlyt helyeztek az üdülőhely népszerűsítésére. Úgy gondolom, hogy lehet tőlük most is tanulnunk.

A kiállítás rendezőjének nagy érdeme, hogy a képeslapok bemutatása után az általa készített diafilmeken bemutatta a 70-es, 80-as évek Alsóörsét, a század második felében történt változásokat, melyről alig akad néhány képeslap, nem beszélve a rendszerváltás óta történt óriási fejlődésről.

Borbás László

Vissza az elejére

Strandbelépők, szolgáltatási díjak

19/2002. (II.28.) Önk. Sz. határozat

Alsóörs község önkormányzat képviselő-testülete az alsóörsi strand 2002. évi belépőjegyei, bérletet és egyéb szolgáltatásai árát az alábbiak szerint állapítja meg:

A képviselő-testület az Alsóörsön üdülőingatlannal rendelkezők részére ingatlanonként 2 db idénybérlet árának 50 %-os visszatérítését biztosítja, amennyiben a tulajdonosnak nincs adótartozása.

Vissza az elejére

Tájékoztató
a külföldi szálláshelyének bejelentési kötelezettségéről

A kereskedelmi szálláshelyen vagy jogi személy által fenntartott egyéb szálláshelyen megszálló külföldi adatairól a szállásadónak az előírt formanyomtatvány szerinti nyilvántartást, vendégkönyvet a kereskedelmi szálláshely üzemeltetője a tárgyévet követő első negyedév végén a szálláshely szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságnál köteles leadni.

A kereskedelmi szálláshely vagy a jogi személy által fenntartott egyéb szálláshely üzemeltetője a bejelentésre szolgáló formanyomtatványt a szállás igénybevételétől számított három munkanapon belül köteles a területi idegenrendészeti hatósághoz eljuttatni.

Ha a szálláshely nem kereskedelmi vagy jogi személy által fenntartott szálláshely, a bejelentési kötelezettséget a külföldinek a szálláshelye szerinti illetékes területi idegenrendészeti hatósághoz személyesen vagy szállásadója útján kell teljesítenie.

A bejelentési kötelezettség közvetlenül vagy a szálláshely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője útján is teljesíthető.

A bejelentési kötelezettséget a beutazástól számított három munkanapon belül kell teljesíteni az alábbi címekre:

A BM BÁH Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság ügyfélszolgálati központja Székesfehérvár, Arany J. u. 10. (Ide postai úton, vagy számítógépes lemezen lehet elküldeni.)

A BM BÁH Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság ügyfélszolgálati iroda Veszprém, Bajcsy-Zs. u. 2. (Ide a vendégkönyv eredeti vagy hiteles másolatát lehet leadni.)

Grúber Sándor
r. alezredes
rendőrkapitány

Vissza az elejére
Vissza az előző oldalra