|
Szkeptikus szótár magyarul Az igazság ideát van.
15 Answers to Creationist Nonsense from Scientific American Notre Dame priest: Creationism debate unique to U.S. By WALT WILLIAMS Fear Factor - Jack Chick is the world's most published author—and one of the strangest by Robert Ito Eminent biologist hits back at the creationists who 'hijacked' his theory for their own ends By Steve Connor, Science Editor Town's schools abandon creationism Threat of lawsuit prompts school board to change course Bishop warns Blair over danger of creationism Robin McKie, science editor Sunday April 7, 2002 The Observer According to a recent (2001) Gallup poll, Americans are about equally split regarding evolution. 49% believe in evolution and 45% believe in special creation. 37% of those who believe in evolution believe God guides the process. An earlier poll had similar results.
|
|
Kreacionizmus és teremtéstudományA biológiában minden csak az evolúció fényében nyer értelmet. Theodosius Dobzhansky (1973) Nem tudjuk, hogy a Teremtő hogyan teremtett, milyen eljárásokat használt, akár olyan eljárásokat, melyek most már sehol sem működnek a világban. Ezért nevezzük a teremtést különleges teremtésnek. Tudományos vizsgálódás révén semmit sem tudhatunk meg a Teremtő által használt eljárásokról. Duane Gish, Evolution? The Fossils Say No! ...a világegyetem evolúciója nem egyszerűen összeegyeztethető az istenhittel. A szerető Istenben való hit ... megelőlegezi az evolválódó univerzum.* John F. Haught A kreacionizmus egy vallásos metafizikai elmélet, mely szerint egy természetfeletti lény teremtette a világegyetemet. A teremtéstudomány egy áltudományos elmélet mely szerint egyrészt a Teremtés Könyvének történetei pontos leírásai a világegyetem és a földi élet eredetének, másrészt a Teremtés Könyve összeegyeztethetetlen a Nagy Bumm elméletével és az evolúcióval. A “Teremtéstudomány” egy önellentmondás, mivel a tudomány tapasztalati jelenségek természeti magyarázatával foglalkozik, nem pedig metafizikai jelenségek természetfeletti magyarázatával. A kreacionizmus nem feltétlen kötődik egy meghatározott valláshoz. Több millió keresztény és nemkeresztény hiszi, hogy a világegyetemnek Teremtője van, és hogy az olyan tudományos elméletek, mint az evolúció nem ellentétesek a hittel a Teremtőben. Mindenesetre azok a keresztények, akik 'teremtéstudománnyal' foglalkoznak kisajátították a “kreacionizmus” kifejezést, így nehéz úgy hivatkozni a krecionizmusra, hogy ne a teremtéstudományt értsék alatta. Így sokan azt tartják, hogy a kreacionisták olyan keresztények, akik szerint a teremtés leírása a Teremtés Könyvében szinte szó szerint igaz a főbb állításaiban Ádámról és Éváról, a hatnapos teremtésről, első nap teremtve a nappalt és éjszakát, mégha a Nap és Hold teremtése a negyedik napig váratott magára, a “nagy vízi állatokat, és mindazokat a csúszó-mászó állatokat, a melyek nyüzsögnek a vizekben az nemök szerint, és mindenféle szárnyas repdesőt” az ötödik napon, “barmokat, csúszó-mászó állatokat és szárazföldi vadakat nemök szerint” a hatodik napon stb. (Károli Gáspár fordításának felhasználásával-ford. megj.) A teremtéstudósok szerint a Teremtés Könyve Isten szava ezért tévedhetetlenül igaz. Azt is állítják, hogy a Nagy Bumm és az evolúció ellentétes a Teremtés Könyvével. Ezért ezek az elméletek tévesek, az ezeket valló tudósok tévedésben vannak a világegyetem kialakulásával és a földi élet eredetével kapcsolatban. Szerintük a kreacionizmus egy tudományos elmélet, és a tudományok oktatásában is helyet kell kapnia, mint az evolúcióelmélet riválisa. A teremtéstudomány legfőbb vezetője Duane T. Gish a Teremtéskutató Intézet munkatársa, aki nézeteit leginkább az evolúcióelmélet támadásában hirdeti. Több könyve is megjelent Evolution, the Challenge of the Fossil Record (Evolúció, a fosszíliák megkérdőjelezik) (San Diego, Calif.: Creation-Life Publishers, 1985), Evolution, the Fossils Say No! (Evolúció, a fosszíliák nemet mondanak) (San Diego, Calif.: Creation-Life Publishers, 1978), and Evolution, the Fossils Still Say No!(Evolúció, a fosszíliák még mindig nemet mondanak ) (Spring Arbor Distributors, 1985). A mozgalom másik vezetője Walt Brown a Teremtéstudományi Központból. Bár a tudományos közösség 99.99% ténynek tekinti a fajok más fajokból való leszármazását, a kreacionisták azt vallják, hogy az evolúció csak elmélet, ami hibás is ráadásul. A legtöbb tudós, aki vitatja az evolúciót, azt vitatja, hogy a fajok miként fejlődtek, nem azt, hogy fejlődtek-e. A teremtéstudósokat nem zavarja, hogy ők a kisebbség. Azt mondják, volt már, hogy a teljes tudományos közösség tévedett. Ez igaz. Például a geológusok sokáig teljesen hibásan vélekedtek a kontinensek eredetéről. Azt gondolták, hogy a Föld teljesen szilárd. A lemeztektonika elmélete felváltotta a régit, amelyről már tudjuk, hogy téves volt. Csakhogy akik a majdnem teljes tudományos közösséget megcáfolták, azok tudósok voltak, nem áltudósok. Tapasztalati vizsgálódást végeztek, nem pedig olyanok voltak, akik egy vallási dogmában való hitből indultak ki, és nem látják értelmét, hogy bármilyen tapasztalati vizsgálódással támasszák alá elméletüket. A hibás elméletet egy jobb váltja fel, vagyis olyan mely több tapasztalati jelenséget magyaráz meg, és melynek révén jobban megértjük a természet világát. A lemeztektonika nem csak azt magyarázta meg, hogy miként mozognak a kontinensek, hanem azt is megértette velünk, hogy emelkednek a hegyek, miért vannak földrengések, és hogyan függenek össze a vulkáni tevékenységgel és így tovább. A kreacionizmus nem egy tudományos alternatívája a természetes kiválasztásnak, mint ahogy a gólya-elmélet sem alternatívája a szexuális szaporodásnak (Hayes 1996). Ez az elmélet nem vezet, és valószínűtlen, hogy valaha is vezetni fog a természetben előforduló biológia jelenségek komoly megértéséhez. Darwin és Gish Darwin elmélete az evolúcióról a természetes kiválasztás. Ez az elmélet jelentősen elkülönül az evolúció tényétől. Más tudósoknak másfajta elméletei vannak, de csak egy elhanyagolható kisebbség tagadja az evolúció tényét. A Fajok eredetében Darwin rengeteg adatot sorolt fel a természet világából, melyet ő és mások gyűjtött vagy figyelt meg. Csak az adatok bemutatása után mutatta meg, hogy az elmélete miért magyarázza meg jobban az adatokat, mint a speciális teremtés. Gish viszont azt mondja, hogy minden felmerülő adatot a teremtés elméletével kell magyarázni, mivel szerinte Isten ezt mondja a Bibliában. Továbá azt állítja, hogy lehetlen számunkra, hogy a speciális teremtésről bármit is megtudjunk, mivel a Teremtő “olyan eljárásokat használt, melyek mostmár sehol sincsenek jelen a természetben”. Vagyis ahelyett, hogy adatokat gyűjtene a természetről, és bemutatná, hogy ezeket miért magyarázza meg jobban a speciális teremtés, mint a természetes kiválasztás, más megközelítést választ, a hit védőét. Gish és legtöbb társának az a megközelítése, hogy megragad minden alkalmat az evolúcióelmélet támadására. Ahelyett hogy a saját elméletének erősségeit mutatná meg, csak arra alapoznak, hogy megkeresik és megmutatják az evolúcióelmélet gyengéit. Gisht és a többi teremtéskutatót nem érdeklik a tudományos tények és elméletek. Ők csak a hitet akarják védeni attól, ami szerintük Isten Szavának meghazudtolása. Például a teremtéskutatók összetévesztik a tudomány bizonytalanságát a tudománytalansággal, a tudósok vitáit arról, hogy az evolúció miképp magyarázható a legjobban, gyengeségnek tekintik. A tudósok viszont a bizonytalanságot a tudományos ismeretek elkerülhetetlen elemének tekintik. Az alapvető elméleti kérdésekről való vitát egészségesnek és ösztönzőnek tartják. A tudomány Stephen Jay Gould evolúcióbiológus szerint “akkor a legjobb móka, ha érdekes elméletekkel játszik, megvizsgálja a következményeit, és felismeri, hogy a régi ismeretek meglepően új módokon magyarázhatók.” Mindaz a vita, amit a biológusok az evolúció mechanizmusáról folytattak nem vezetett oda, hogy kétségbe vonják az evolúciót magát. “Arról vitázunk hogyan történt”- mondja Gould (1983, 256). "teremtéstudomány" és áltudomány A teremtéstudomány nem tudomány hanem áltudomány. Egy vallásos dogma tudományos elméletnek álcázva. A teremtéstudomány teljesen biztosnak és megváltoztathatatlannak állítják be. Felteszi, hogy a világnak a ő bibliaértelmezéséhez kell igazodnia. Ami a teremtéstudományt megkülönbözteti a kreacionizmustól, az az elv, hogy amikor egyféleképpen értelmezte a Bibliát, akkor már semmilyen bizonyíték sem változtathatja ezt az értelmezést, hanem a bizonyíték elvetendő. Vessük ezt össze a tizenhetedik század legjelentősebb európai kreacionistáinak hozzáállásával, akik elismerték, hogy a Föld nem a világ közepe, és a Nap nem kering körülötte. Nem kellett elismerniük ezzel, hogy a Biblia téves, csak azt, hogy a Biblia emberi értelmezése volt hibás. A mai kreacionisták úgy tűnik nem képesek elismerni, hogy a saját bibliaértelmezésük téves is lehet. A teremtéstudósok nem tudósok, hiszen feltételezik, hogy az értelmezésük nem lehet téves. Vagyis amikor egy bizonyíték ellentmond a Bibliának, felteszik, hogy az hibás. Az egyetlen tudományos tevékenység, amit végeznek, a törekvés az egyes evolúciós állítások cáfolására. Nem látják szükségét, hogy teszteljék elméletüket, mivel ezt Isten nyilatkoztatta ki. A tévedhetetlen bizonyosság nem a tudomány ismérve, az igenis tévedhet. A tévedhetetlenség és teljes bizonyosság az áltudomány jellemzője. Ami leginkább mutatja a teremtéskutatók teljes tudományos érdektelenségét, az az ahogy boldogan és kritikátlanul fogadják még a legképtelenebb állításokat, ha azok cáfolni látszanak az evolúció hagyományosan elfogadott tudományos elméleteit. Bármi ami azt látszik igazolni, hogy az ember és a dinoszauruszok együtt éltek lelkes fogadtatásra talál. Ahogy a termodinamika második főtételét kezelik az vagy tudományos hozzá nem értésre, vagy tisztességtelenségre utal. Szerintük az élet evolúciója megsérti a termodinamika második főtételét, amely kimondja, hogy “elszigetelt rendszerben végbemenő spontán, reális folyamatokban a rendszer entrópiája csak nőhet” (Giber-Sólyom: Fizika mérnököknek) , szemléletesebben fogalmazva “a természetben minden folyamat a kisebb valószínűségű (rendezettebb) állapotból a nagyobb valószínűségű (rendezetlenebb) felé tart”. (Természettudományi kisenciklopédia) Vegyünk egy vödör vizet egy fekete vödörben, amelynek hőmérséklete megyegyezik az azt körülvevő levegővel. Ha erős napfénynek tesszük ki, elnyeli a Nap sugárzó hőjét, mint a fekete dolgok általában. Ezzel a víz melegebbé válik mint a levegő körülötte, és az energiája nő. Csökkent az entrópiája? Energia, ami addig nem volt jelen, megjelent egy zárt rendszerben? Nem ez csak látszólag sérti a termodinamika második főtételét. Mivel napfényt bocsátottunk a rendszerre az nem volt zárt, a napfény energiája kivülről jött. Ha egy nagyobb rendszert veszünk, ami a Napot is tartalmazza, akkor az entrópia nőtt, ahogy az várható. (Klyce). A teremtéstudósok úgy tekintik az evolúciót, mintha a fenti vödör egy zárt rendszer lett volna. Ha az elővilág teljes rendszerét vesszük nincs bizonyíték, hogy az evolúció sértené a termodinamika második főtételét. Bár Karl Popper azon elméletét, hogy a tudományos elméletet a metafizikaitól a cáfolhatóság külömbözteti meg sok támadás érte tudományfilozófusok részéről (Kitcher), de vitathatatlannak tűnik, hogy egészen alapvető eltérések vannak a kreacionizmus és a természetes kiválasztás elméletete között. Az is tagadhatatlan, hogy a metafizikai elmélet bármilyen elképzelhető tapasztalati eseménnyel összhangban van, míg egy tudományos nem. “El tudok képzelni olyan megfigyeléseket és kisérleteket, melyek cáfolnának minden evolúciós elméletet”- írja Gould- “de nem tudom elképzelni milyen adatok késztetnék a kreacionistákat vélekedédeik feladására. A legyőzhetetlen rendszer dogma, nem tudomány” (Gould, 1983). A kreacionisták nem cáfolhatók, még elviekben sem, mert minden összhangban van vele, még az is ami ellentmond. A tudományos elméletek lehetővé teszik az előrejelzést, elviekben cáfolhatók. Az olyan elméletek, mint a Nagy Bumm, az állandó állapot elmélete, vagy a természetes kiválasztás vizsgálható tapasztalatok és kisérletek révén. A kreacionizmus metafizikai elméletként “atombiztos”, ha összefüggő, vagyis nincs benne önellentmondás. Egy tudományos elmélet nem lehet atombiztos. Ami a tudományos kreacionizmust áltudománnyá teszi, az a folyamatos próbálkozás, hogy tudománynak állítsa be magát, mégha a tudományosság egyetlen eleme sincs meg benne. Örökké változatlan marad. Nem fog vitát ihletni a tudósok között a világegyetem alapvető működéséről. Nincsenek tapasztalati jóslatai, melyeket vizsgálni lehetne. Eleve felteszi magáról, hogy cáfolhatatlan. Kreacionizmus mint tudományos elmélet A vallásos kreacionizmus lehet tudományos is. Ha például egy elmélet felteszi, hogy a világot Kr. e 4004-ben teremtették, de bizonyíték van rá, hogy a Föld többmilliárd éves, akkor az egy tudományos elmélet, ha elvetik az ellentétes bizonyíték fényében. De ha egy ad hoc hipotézissel megmagyarázzák, hogy Isten Kr. e. 4004-ben úgy teremtette a világot, hogy a fosszíliák öregebbnek mutassák a valóságnál (talán hitünket tesztelendő, vagy valamilyen titokzatos isteni terv részeként), akkor ez egy metafizikai elmélet. Semmi sem cáfolhatja. Philip Henry Gosse ezt állította még Darwin idejében egy megjelent könyvében Creation (Omphalos): An Attempt to Untie the Geological Knot (Teremtés: egy kísérlet a geológiai csomó kibogozására) 1857-ben. (Így az is feltehető, hogy Isten ebben a pillanatban teremtette a világot, a múltra vonatkozó emlékeinkkel együtt- ford megj.) Ha a fosszíliák korát, illetve ennek tudományos megállapítását vitatjuk, de mivel hatással van a vallásos elmélet érvényességére, ezért eleve feltesszük, hogy azzal összhangban kell legyen, akkor ez metafizikai elmélet. Egy tudományos elmélet nem jelentheti ki, hogy a vizsgálat kimenetele mi kell legyen. Ha egy vallásos kozmológus tagadja, hogy a Föld többmilliárd éves, mivel az ő “tudományos” vizsgálatai szerint jóval fiatalabb, ráhárul a bizonyítás terhe, hogy a tudomány hagyományos módszerei a fosszíliák korának meghatározására hibásak. Különben egyetlen értelmes embertől sem várható el, hogy figyelembe vegyen egy olyan állítást, miszerint a teljes tudományos közvélemény téved. Gish megpróbálta. Az, hogy a tudományos közösségnek még egy kis töredékét sem tudta meggyőzni az elgondolásairól, jól jelzi, hogy érvei súlytalanok. Nem azért mert a többségnek mindig igaza van. Az egész tudományos közösség tévedhet. Mivel az ellenoldal vallási dogmákból indul ki nem pedig tudományos kutatásokból, sokkal hihetőbb, hogy a kreacionisták tévednek, mint hogy az evolúciót vizsgáló tudósok. Metafizikai kreacionizmus Sok olyan hívője van a vallásos kozmológiáknak, mint amilyan például a Teremtés Könyve is, akik elismerik, hogy hitük nem tudományos. Nem hiszik, hogy a Biblia tudományos értekezésként olvasandó. Számukra a Biblia elsődlegesen a spirituális életre vonatkozó tanításokból áll, spirituális nézetből Isten természetéről és kapcsolatáról az emberekkel, a világegyetem többi részével. Szerintük a Bibliát nem kell szó szerint venni, amikor tudományos felfedésekről van szó. A Biblia spirituális üzenet, nem fizika-, kémia- vagy biológiatankönyv. Ez elterjedt nézet a hittudósok körében. A Biblia allegórikus értelmezései egészen Philo Judaeusig mennek vissza. Az istenekről alkotott népszerű elképzelések abszurditását számos filozófiai elemzés vizsgálta, például Epikurosztól is van ilyen(342-270). A teremtéstudósoknak nincs érzékük az allegóriákhoz. Kreacionizmus és politika A teremtéstudomány hívei azért küzdenek, hogy az ő Biblia-értelmezésüket a teremtésről tudományként kell oktatni az amerikai iskolákban. Egyik sikerüket Arkansasban érték el, ahol törvényt hoztak, mely előírta a kreacionizmus tanítását a közoktatásban. Ez fontos eredménynek tűnhet, de 1968-ig illegális volt az evolúciót tanítani Arkansasban! 1981-ben viszont alkotmányellenesnek nyilvánította a törvényt egy szövetségi bíró, mivel szerinte a teremtéstudomány vallásos természetű. (McLean v. Arkansas). Egy hasonló Louisiana-i törvényt is eltörölt az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága 1987-ben (Edwards v. Aguillard). 1994-ben a Tangipahoa Parish-i iskolakörzet remdelkezést hozott- a “kritikus gondolkodást” erősítendő- mely szerint a tanároknak egy figyelmeztetést kell felolvasnia, mielőtt elkezdené tanítani az evolúciót. Ezt a tisztességtelen eljárást az Ötödik Körzeti Fellebbviteli Bíróság szüntette meg 1999-ben. Más taktikát próbált John Peloza kreacionista biológiatanár 1994-ben. Beperelte az iskolakörzetét, amiért az “evolucionista vallást” kell tanítania. Vesztett a Kilencedik Körzeti Fellebbviteli Bíróság kimondta, hogy ilyen vallás nincs. 1990-ben a Hetedik Körzeti Fellebbviteli Bíróság kimondta, hogy az iskolakörzetek kimondhatják a kreacionizmus tanításának tilalmát, mivel az egyfajta vallásos propaganda. (Webster v. New Lenox School District). Számos egyházi vezető támogatja ezt a rendelkezést. Elismerik, hogy a kreacionizmus oktatása egyszerűen csak egy csoport vallásos elképzelésének támogatása másokéval szemben, és semmi köze a kritikus gondolkodáshoz vagy tudományokhoz. A kreacionistáknak nem sikerült az evolúciót kitiltani a tantermekből sem elérni, hogy a kreacionizmussal párhuzamosan oktassák. A politikailag tevékeny kreacionisták nem adták fel, hanem mással próbálkoztak. Arra bíztatják a teremtéshívőket, hogy az iskolai tanácsokba jutva ellenőrizzék az evolúció oktatását. Az iskolai tanács eldöntheti, hogy milyen szövegeket használhatnak az iskolákban, és mit nem. Ha egy kreacionista tiltakozik az evolúció oktatása miatt a tanácsnál, akkor jobbak az esélyei, ha a tanácsban is vannak kreacionisták, hogy elérjék a tankönyvek cenzúrázását. Alabamában a biológiakönyveken egy figyelmeztetést helyeznek el, miszerint az evolúció “egy vitatott elmélet, melyet egyes tudósok tudományos elméletként vezettek be az élőlények eredetére... Senki sem volt ott amikor az élet megjelent. Ezért minden állítás az élet eredetéről puszta teória, és nem tény.” Alabamában úgy tűnik, ha reggel arra ébredünk, hogy hó borítja a tájat, de senki se látta esni, akkor csak elméletünk lehet a hó eredetéről. 1999 augusztusában a Kansas Állami Oktatási Tanács elvetette az evolúcióelméletet és a Nagy Bumm elméletét. A tíztagú tanács hat szavazattal négy ellenében arra szavazott, hogy ezek a témák kerüljenek ki a tanmenetből. Nem tiltotta meg. Egyszerűen csak mindent törölt, ami a tanmenetben, illetve a végzős diákok tesztjeiben az evolúcióra vagy Nagy Bummra utalna. A kreacionizmus hívei, köztük Steve Abrams tanácstag, a Republikánus Párt volt állami vezetője győzelemként ünnepelte az evolucionisták elleni harcban. Az új tanács visszaállította a régi helyzetébe a tudományos elméleteket 2001 februárjában. A kreacionisták azt szeretnék, hogy a gyerekek azt higgyék,Isten teremtette őket és minden más fajt egyenként valamilyen speciális céllal. Nem szeretnék, ha a gyerekek azt hinnék, hogy egy isteni erő állhat a Nagy Bumm vagy a fajok evolúciója mögött. Mindeközben a militáns kreacionisták megpróbálják cenzúrázni azokat a tankönyveket, melyek megfelelően kezelik az evolúciót, és panaszkodnak a kreacionista munkák cenzúrája ellen. * Ez a taktika, hogy tűz ellen tűzzel harcoljanak oda vezetett, hogy a kreacionista Jerry Bergman szerint az evolúció (ellentétben a Teremtés könyvével?) szerint a nők alacsonyabbrendűek, mint a férfiak. A harciasabb kreacionisták minden módon belekötnek az evolúcióba, nem pedig tudományos eredményeket közölnek. (Lásd Revolution Against Evolution (Forradalom az evolúció ellen)). Kedvenc érvük, hogy minden vétket és bűncselekményt a megfelelő bibliai tanulmányok hiányára és az olyan “istentelen” elméletekre, mint az evolúció fognak. Marc Looy a “Válaszok a Teremtésben” csoportból úgy véli, hogy az 1999-es kansasi döntés fontos volt mert a közoktatásban a tanulók azt tanulják, hogy az evolúció tény, hogy ők csak a legrátermettebbek túlélésének eredményei... Ez a céltalanság és reménytelenség érzését kelti, ami olyan dolgokhoz vezet, mint a szenvedés, a gyilkosság és az öngyilkosság. Az hogy semmilyen tudományos bizonyíték sem támasztja alá ezen vélekedést semmit sem számít azoknak, akik elhiszik. Ha a tudomány nem támogatja az elképzeléseiket, akkor úgy tekintenek rá, mint a Sátán kiszolgálójára. Vajon mit mondana Looy úr a Keresztény Azonosságról (Buford Furrow Jr.) vagy Erich Rudolphról vagy a Megmentő Hadműveletről (Randall Terry) és más Bibliát szerető csoportokról, akik gyűlöletet hirdetnek, és erőszakra valamint gyilkosságra buzdítanak. Mit mondana Matthew és Tyler Williamsről, akik “kiiktattak két homokost” anyjuk szavai szerint, Isten Törvényét követve. (Sacramento Bee, "Expert: Racists often use Bible to justify attacks," by Gary Delsohn and Sam Stanton, Sept. 23, 1999.) Ezen gyilkosok egészen biztosan találtak értelmet létezésükben, de nincs kapcsolat a cél meglelése és a szenvedés, gyilkosság, öngyilkosság vége között. Ha mindenkinek bibliai idézeteket kellene olvasni az iskolában az, amennyire az eddigiekből tudni lehet, inkább több erőszakhoz vezetne. A kreacionisták elkeseredése oda vezetett, hogy az evolucionisták rendszeres cáfolatai ellenére úgy mutatják be az evolúciót, mintha az azonos lenne a szociáldarwinizmussal. Ez a “szalmabáb”-taktika gyakori, jól mutatja a következő levélrészlet. Ez egy olyan cikkre reagál, amely azt állítja, hogy a rasszisták gyakran a Bibliával igazolják gyűlöletüket. A darwini evolúció és nem a Szentírás az ami igazolja a rasszizmust... az evolúció a legrátermettebb túlélését hirdeti, idértve (amint azt Hitler is felimerte) az emberi családfa legrátermettebb ágának túlélését. A valódi evolúcióban nincs helye az igazi egyenlőségnek. Ezen evolucionista gondolkodás alapozza meg a homoszexuálisokkal szembeni gyűlöletet a rasszisták számára. Hibásnak és alacsonyabbrendűnek tekintik a homoszexuálisokat.(-------10/3/99) Aki Darwin elméletére úgy tekint, mint amiből követketik a rasszizmus és az egyenlőtlenség, az vagy nem ismeri az elméletet, vagy ha ismeri is úgy gondolja, hogy erkölcsileg helyes egy vallás nevében hazudni. A militáns kreacionizmus kifejlődése A teremtéstudósok elfogadják a mikroevolúciót, de nem a makroevolúciót. Ez lehetővé teszi a fajon belüli fejlődést és változást a természetes szelekció elméletének elfogadása nélkül. A makroevolúció egy próbálkozás az élet eredetének megmagyarázására a molekuláktól az emberig kizárólag naturalisztikus elvek szerint. Ezért ez a kereszténység meggyalázása, mivel meg akar szabadulni Istentől, mint az élet teremtőjétől. Az az ötlet, hogy az ember többmillió szerencsés baleset eredménye, melynek során az iszapból a táplálékláncon át a majomig mutálódott egy támadás minden gondolkodó ember ellen. (Sharp).* Ami a keresztények és nemkeresztények meggyalázása, az az, hogy aki nem igazodik a Biblia ezen keresztény értelmezéséhez, az Istent támadja. Sok (metafizikai) kreacionista vallja, hogy Isten van az evolúció gyönyörű kibontakozása mögött. (Haught).* Nincs ellentmondás, hogy ami emberi szemszögből mechanikus, értelmetlen folyamatnak tűnik, az teleológiai és isteni irányítású. A természetes szelekció nem jelenti, hogy “meg kell szabadulni az élet Teremtőjétől”, csak amennyire a heliocentrizmus azt jelenti meg kell szabadulni Istentől, mint a Mennyek Teremtőjétől. Lásd még istenek, intelligens tervezés, metafizika, áltudomany és tudomány. Lásd még:
Könyvajánló (lásd még Szabadgondolkodó) Charles Darwin: A fajok eredete (Typotex) angol linkek
Cramer, J.A., “General Evolution and the Second Law of Thermodynamics,” in Origins and Shape, D. L. Willis, ed., (American Scientific Affiliation, Elgin, IL, 1978). Dawkins, Richard. River Out of Eden: A Darwinian View of Life (1995, Basic Books). Dawkins, Richard. Climbing Mount Improbable (1996 Viking Press). Dobzhansky, Theodosius. Genetics and the Origin of Species (Columbia University Press, 1982). Ferris, Timothy. The Whole Shebang : A State-Of-The-Universe's Report (Touchstone, 1998). Gould, Stephen Jay, Ever Since Darwin, (New York: W.W. Norton & Company, 1979). Haught, John F. God After Darwin : A Theology of Evolution (Westview Press, 1999). Haught, John F. Science and Religion : From Conflict to Conversation (Paulist Press, 1996). Kitcher, Phillip. Abusing Science: the Case Against Creationism (MIT Press, 1983). Pennock, Robert T. Tower of Babel: The Evidence Against the New Creationism (M.I.T. Press, 1999). Pilmer, Ian. Telling Lies for God: Reason vs. Creationism (Random House, New South Wales, Australia: 1994). |
|---|---|---|
|
copyright
2002 |
|
|